Az öntapadó nyomtatópapír legkülső rétege{0}} a nyomtatási felületi réteg, amely a címke azon része, amely közvetlenül hordozza az információt. A nyomtatási felületi réteg lehet papír, hőpapír vagy szintetikus fólia (például PET, PP, PE). A felületet általában bevonattal látják el a nyomtathatóság javítása érdekében, biztosítva a szöveg, vonalkódok, QR-kódok vagy minták egyértelmű megjelenítését. A nyomtatási felületi réteg különböző anyagai eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek: a papírfelületek rövid-használatra és általános nyomtatásra alkalmasak, míg a szintetikus anyagokból készült felületek víz--állóak, kopásállóak- és vegyileg ellenállóak, alkalmasak hosszú távú-használatra vagy ipari környezetre.
A nyomtatási felületi réteg alatt található a ragasztóréteg (nyomás-{0}}tapadó réteg), amely az öntapadó nyomtatópapír működését biztosító kulcselem. A ragasztóréteg általában nyomásra{3}}érzékeny ragasztóanyagokat használ, amelyeknek az a jellemzője, hogy szobahőmérsékleten könnyen tapadnak. A ragasztórétegek alkalmazásuktól függően tartós ragasztónak, eltávolítható ragasztónak vagy újrafelhasználható ragasztónak minősülnek. A különböző típusú ragasztórétegek különböző tapadási erősségekkel és felhasználási környezetekkel találkozhatnak, mint például a hosszú távú -rögzítés, ideiglenes címkézés vagy ismételt használat. Az alsó réteg lehúzható fólia vagy védő hátlap, amely a ragasztóréteg integritásának védelmére szolgál tárolás és szállítás során. A hátlap általában szilikonolajjal vagy sima fóliával van bevonva, ami megkönnyíti a leválást, így a címke használat közben könnyen lehúzható és laposan a célfelülethez rögzíthető.
